Homokóra :hungary:

Az alábbi poszt csupán egy publikálatlan piszkozat volt, melyet megírása után hónapokkal fedeztem fel újra, viszont elég mókásnak találtam ahhoz hogy érintetlenül publikálásra kerüljön.

Vasárnap este, tíz óra. A laptopom előtt ülök, mely mellett egy pizzamaradványokat tartó tányér fenyegetően les reám. Rátekintek az Inbox-omra, és megkönnyebbültséggel nyugtázom hogy minden teendőt elvégeztem mára s a hétre, készen állok a hétfőre.

Pár órával ezelőtt még a hetemet értékeltem ki. Megcsináltam a könyvelést, átfutottam mit tettem a kapcsolataimért és a céljaim eléréséért. Fanyar lelkesedéssel konstatálom, hogy a blogomban gyűlnek a piszkozatok, Google Photos-ban gyűlnek a vágásra váró anyagok.

Szívás, de ezt osztotta a gép. Harcolok az idő elleni harccal, és lám mégis időről időre engem is utolér az emberi telhetetlenség. Bár a dán házifeladatokat megcsináltam, minden beadandóval időben elkészültem, a héten nem is egy hanem kettő ismerőssel Skype-oltam akikkel már nagyon rég nem beszéltünk, mégis sajnálom hogy a blog piszkozatai gyűlnek.

Vendégek Magyarországról, akik nálam töltik a hétvégét.

Koncentráció

A monton kötelességvégrehajtással járó kemény munkát, a kreatív éhség. Két dán feladat közé be-be csúszik egy-egy blogpost megírása. La la land egy jó film, Emma Stone pedig jó csaj.